Egy éve lehetett, amikor egyik barátnőm eljött hozzám. A lánya férjhez megy - mondta.
Segítenék-e az esküvői dekorációk kitalálásában és elkészítésében?
Gondoltam miért ne, hiszen ez nem áll messze a lakberendezéstől.
Bármilyen manuális, kreatív munkát szívesen végzek. Hát kipróbáltam.
Íme az eredmény:
(A bemutatásra kerülő fotók mindegyike azon a rendezvényen készült.)
A menyasszony elképzelése vintage stílusú esküvő volt.
Legyen laza, vidékies, de mindemellett diszkréten elegáns.
 |
A ranch, amit a fiatalok kiválasztottak színhelyként, egy hatalmas pajtával rendelkezik, ahol a vacsora került megrendezésre.
Van egy szép tavacskája is, melynek a partján volt maga a szertartás.
Anyag és színként: a barack virág színt, a növények zöldjét, a fehér csipkét és a zsákvásznat határoztuk meg.
Elkezdődött az előkészítő munka:
Ötletelés, képgyűjtés, látványtervezés.
Miután beszereztük a kellékeket kezdődhetett a manuális munka.
Hetekig készítettem az óriás csipkegömböket.
Készítettem spárgából is.
Befőttes üvegeket, gyertyákat díszítettem csipkével, selyemmel, madzaggal.
Szalvéta tartókat gyártottam zsákvászonból.
Falapokra festettem az asztalszámokat.
Névkártyákat írtam falevelekre, ablaküvegre festettem az ültetési rendet.
Ahogy közeledett az időpont egyre többször egyeztettünk, a helyszínen, és a virágossal.
Eljött az esküvő előtti nap.
Aki csak tudott segített a megvalósításban: a menyasszony és a vőlegény családjából.
A vendégek fogadására feldíszítettük a jópofa szalma bálákat.
A szertartás helyszínén a fűbe festettem a girlandokat.
 |
Bent és kint elrendeztük az asztalokat, székeket, padokat.
Helyükre kerültek a függönyök, az abroszok.
A nagy napon a kisebb dekorációk elhelyezésére, már egyedül maradtam, mivel a násznépnek készülődni kellett az esküvőre.
Régen volt már, de arra biztosan emlékszem, hogy nem volt időm unatkozni.
A 40 fok feletti hőségben a virágdíszeket csak az utolsó pillanatban lehetett kihelyezni.
A kánikula miatt sorra pukkadtak ki a faágakra, a karám oldalára kikötözött lufik. A trópusi szél megtépázta a szabadtéri dekorációkat.
Teljesen kész állapotban, valószínű csak én láttam. De nem volt időm lefényképezni.
Ezzel együtt, azért minden jól sikerült. Rettentően elfáradtam. A buliról, már nem is tudnék beszámolni. A szórakozást azokra hagytam, akik bírták erővel.
Utólag azt a visszhangot hallottam, hogy mindenki jól érezte magát és meg volt elégedve.
Így látta a profi fotós (Kenez Ica) az eseményt:
