Lakbersuli: SZÍNELMÉLET /7. MENNYISÉGI KONTRASZT

2013. szeptember 20., péntek

SZÍNELMÉLET /7. MENNYISÉGI KONTRASZT

Egy kis színtan

7. Mennyiségi kontraszt

A mennyiségi kontraszt két vagy több színfolt méretviszonyaira vonatkozik. A "sok és kevés", a "nagy és kicsiny" ellentéte ez.
Egy szín hatását

két tényező határozza meg. Az első a világítóerő, a második a folt nagysága.

Tehát, ha egyensúlyban lévő, harmonikus mennyiséget akarunk alkalmazni egy kompozícióban, a különböző színeknek nem feltétlenül kell azonos felületet befedniük.

Az azonos területű sárga és ibolya színeknél nem érzünk kiegyenlítettséget, mivel hogy a sárga világító ereje miatt, uralkodik az ibolya felett. A háromszor erősebb sárgának tehát harmadrésznyi területet kell elfoglalnia, mint a vele komplementer ibolyaszínnek.

Az első rendbeli és második rendbeli színek harmonikus méretarányai a következők:

sárga :     3
narancs : 4
vörös :      6
ibolya :     9
kék : 8
zöld:         6

sárga : ibolya = 3 : 9

sárga : vörös = 3 : 6

sárga : kék = 3 : 8

sárga : narancs = 3 : 4

sárga : zöld = 3 : 6

sárga : narancs : vörös : ibolya : kék : zöld = 3 : 4 : 6 : 9 : 8 : 6

sárga : vörös : kék = 3 : 6 : 8
narancs : ibolya : zöld = 4 : 9 : 6

Hasonló módon hozhatjuk egymással kapcsolatba az összes többi színt is. A tömegviszonyok csupán akkor érvényesek, ha valamennyi színt legnagyobb világító erejében használjuk fel. Mihelyt ezen a világítóerőn változtatunk, változnak a nekik megfelelő felületnagyságok is. Kiderül tehát, hogy e két tényező, a világítóerő és a felületnagyság, a lehető legszorosabban összefügg.

Ha a harmonikustól eltérő tömegviszonyokat alkalmazunk, expresszív hatást érünk el. A kisebbségbe szorult szín, erősebben világít mint egyébként ha harmonikus mennyiségben van jelen.

A kis mennyiségben használt színt célszerű nem csak egy helyen, hanem többször megismételve alkalmazni. Nézzük meg hogyan értelmezhetők ezek a gondolatok a lakberendezésben.

Láthattuk, hogy ha harmonikus színsorhoz, vele kontrasztos színből, kevés mennyiséget helyezünk el, az feszültséget kelt és vonzza a figyelmünket. Ilyen módon a tárgyakat kiemelhetjük a környezetükből és fókusz pontba helyezhetjük.