SZÍNKONTRASZTOK /4. SZIMULTÁN KONTASZT

 

                        Egy kis színtan

Nem minden az, aminek látszik!

A színek közvetlenül is befolyásolják egymást. Egymás társaságában jellegüket megváltoztatják. Ha egy szín szomszédos egy másik színfelülettel, a másik szín színérzékletét a saját komplementere felé tolja el. Ez a szimultán kontraszt. A jelenség legkönnyebben úgy észlelhető, ha egy telített színfelület mellé semleges szürke kerül. Ekkor a szürke felület az előző szabálynak megfelelően, a színes felület komplementere felé tolódik el. Azaz színes szürkének látszik. Minél közelebb áll egymáshoz a színes és a szürke felület tónusa (világossági értéke) a szimultán hatás annál erősebb.

 A lenti képet görgesd le úgy, hogy egyszerre csak egy sort, azaz 3 négyzetet láss, azért, hogy a színes négyzetek koplemeter párja ne legyen jelen a látómeződben. Így figyeld meg, hogyan tolódik el a szürke négyzetek színe, a színes négyzetek komplementere felé. 

 

  

A szimultaneitás az egyidejű színlátás jelensége a látásunk természetéből adódik. Látásunk ugyanis teljes színkörben gondolkodik. Azaz odavetíti a komplementer színpárt az adott szín mellé. Semleges szürke környezet a narancs folt mellett kékessé, vörös mellett zöldessé, citromsárga mellett lilává válik. 

A szimultán hatást tudatosan előidézhetjük, illetve eltüntethetjük :  

A bal oldali szürke négyzetbe kicsi kék festék került, ezzel felerősítettük a szimultán kontrasztot. A jobb oldali szürke négyzetbe kicsi narancssárga festék került, ezzel semlegesítettük a szimultán kontrasztot.

A semleges szürke karakter nélküli, közömbös nemszín, ezért könnyen befolyásolható tónus és színkontrasztokkal. Semleges nem szín állapotából a szürkét bármely tetszőleges szín átváltoztathatja szimultán módon, s ilyenkor a szürkét izgalomba hozó színnek törvényszerűen megfelelő komplementer szín hatását kelti.

Karaktert és életet csak a szomszéd színek lehelnek belé, a szürke pedig gyöngíti erejüket, megszelídíti őket. Semleges közvetítőként rikító színbeli ellentéteket hidalhat át, mivel erejüket kiszívja, maga pedig megelevenedik tőlük, mint a vámpír.

A lenti képnél azt látjuk, hogy a középső téglalap jobb oldalon a fenti színminta közül az A-val, bal oldalon a B-vel azonos színű. Vajon tényleg így van?

Ha ellenőrizni szeretnéd takard le a képet úgy, hogy csak a középső zöld téglalapot lásd. Az eredmény meglepő lesz!

Szimultán kontrasztnak tehát az, ha a szemünk valamely adott szín meglátásával egyidejűleg, vagyis szimultán módon megköveteli a komplementer színt, s öntevékenyen létrehozza, ha az nincs jelen. 
 

A szimultán hatást nemcsak a szürke és valamely tiszta szín közötti feszültség hozhatja létre, hanem két tiszta szín is, ha nem pontosan komplementerek.

Mindkét szín megkísérli a másikat a maga komplementerévé kényszeríteni, ezáltal többnyire elveszítik reális, tényleges karakterüket, s új hatásokban ragyognak fel. A legmagasabb feszültségű, dinamikus izgalom hatását keltik! Stabilitásuk megrendül, váltakozva vibrálnak.

  

A fenti képen a két középső narancsos vörös négyzet vajon azonos színű? 
A válasz: Igen (de már tudjuk, hogy miért nem látszik annak.)

  

Nehezen hihető, hogy a két "X" azonos színű.

Hajlamosak vagyunk a színekre mint tőlünk független jelenségekre gondolni, ez azonban nem teljesen így van. Színérzékelésünket befolyásolják a fények, az árnyékok, a szomszédos színek, az hogy milyen anyagon, mekkora felületen látjuk az adott színt.

 

http://en.wikipedia.org/wiki/File:Gradient-optical-illusion.svg

  

A fenti ábrán két jelenséget is megfigyelhetsz! 
1. Ha a kép közepét kitakarod, a jobboldali középső szalag keskenyebbnek, míg a bal oldali szélesebbnek tűnik. 
2. Ha úgy takarod ki a képet, hogy csak a középső szalagot lásd, érzékelhető lesz hogy az telesen egy tónusú, pedig nem úgy látszik.  

 

A környezet tónusértéke befolyásolja az adott szín világítóerejét. A világos szürke környezetben tompábbak a színek, mint a sötétebben. Vagy ha megfordítom az állítást, a sötétebb szürke segít abban, hogy a színek ragyogóbbá váljanak.

A széli kontraszt

1. Ha egy fekete lapot fehér csíkokkal négyzetekre osztunk fel, akkor a keresztezési pontok szürkének látszanak. 
2. Ha egy fehér lapot fekete csíkokkal osztunk fel, akkor a keresztezési pontok szintén szürke színűnek látszanak. 

http://media-cache-ak0.pinimg.com/originals/53/17/a6/5317a6f7ac62def1bef6fa981c06b2e0.jpg

Nézd meg fenti a három kép közül a középsőt! 
2 db papírlapot látsz a földön, az egyik fényben, a másik árnyékban van. 
Az e fölötti és alatti képen szintén ezt látod. Az egyik lap mindkét esetben a középsőn elhelyezett lappok egyikével azonos színű. 
A kérdés az, hogy a középsőn látható kettőből melyik az? (Vagyis a fehér nyíl, vagy a fekete az igaz?)

Gyönyörködjünk ennek a modellnek az extra karcsúságában. Észre vetted a ruhája színezésében rejlő csalást?

http://www.dailymail.co.uk/tvshowbiz/
article-2222186/Skyfall-premiere-

Az előző képnél a jó válasz a fekete nyíl volt.

A fekete alapon lévő fehér négyzet nagyobbnak látszik, mint a fehér alapon lévő fekete négyzet. A jelenség azzal magyarázható, hogy a retina adott területét érő fénysugarak a szomszédos retinaterület érzékenységét is befolyásolják, növelik vagy csökkentik. A fehér négyzetnek a retinán keletkező képe mentén a nagyobb fényerő miatt optikai csalódás következik be, ezért látszik a fehér négyzet nagyobbnak. 

http://www.e-cartouche.ch/content_reg/cartouche/ui_
access/en/html/Layout_learningObject2.html

Világosszürke papírból egyforma nagyságú körlapokat vágunk ki, elsőt ezekből fekete, az utolsót pedig fehér lapra helyezünk. A közöttük lévőket különböző árnyalatú szürkékre.  Tanulság, ugyanaz a szürke idom fehér alapon sötétebbnek, fekete alapon világosabbnak látszik.

http://www.cut-the-knot.org/Curriculum/Geometry/Contrast4.shtml  

  

A szürke sávok azonos tónusúak, csak a fekete és a fehér csíkok játszanak a szemünkkel.

Ugye azonos okkersárgának tűnnek a középső kis téglalapok ? Lent

  

Pedig az oldalt elhelyezett sávban látható, mennyire eltérnek egymástól.

http://dltcreativedesigns.blogspot.com.es/

A látszat ellenére, a valóságban azonos méretűek a kék sárga sávok között elhelyezett piros és zöld négyzetek.

http://daniellegraphicart.blogspot.com/2011/02/simultaneous-contrast-1-2.html

Mintha nem lennének azonos méretűek a színes alapra helyezett téglalapok. És még térben is mozdulnak? A sötétebb és hidegebb színek előttiek előrébb lépnek, míg a világosabb és melegebb színek előttiek hátrébb.

http://www.wiu.edu/users/sew100/itt351Project/ColorSimultan.html

http://color101.blogspot.com/2008/09/simultaneous-contrast.html

http://color101.blogspot.com/2008/09/simultaneous-contrast.html

http://color101.blogspot.com/2008/09/simultaneous-contrast.html

A színek térképző szerepének megemlítésével már egészen közel kerültünk a vizuális illúziók világához. Ezeket már nem nevezzük szimultán kontraszt hatásoknak, de mivel nem valóságosak, csupán illúziók itt tartom érdemesnek megemlíteni őket.

Melyik sárga vonal a nagyobb?

A helyes válasz: egyformák. A perspektívához szokott szemünk szórakozik velünk.

http://www.cut-the-knot.org/Curriculum/
Geometry/Zollner.shtml

A piros vonalak párhuzamosak?

http://images.search.yahoo.com/images/view;

És ezek a kékek, vízszintesek?

http://cabbageroseblog.com/post/2127334784/casa-syntes

Hogy is van ez a lépcső?

 

http://opticalillusionshowtheywork.blogspot.com.au/
p/more-optical-illusions.html

Itt meg melyik láb kapcsolódik, mihez?

http://gallery.bridgesmathart.org/exhibitions/
2012-bridges-conference/tatianabonch 

http://www.mostbeautifulpages.com/
2012/11/coollamazing-floor-illusion-design-at.html

Ez tényleg ilyen hepehupás? Vagy csak játszanak velünk a vonalak?

http://richardwiseman.wordpress.com/
2012/10/24/amazing-tunnel-illusion/

Nézd a képet egy kis ideig és elkezd feléd jönni a folyosó!

Ezek után remélem nem fog annyira feldühíteni a szobafestőd, ha a színkártyáról kiválasztott pici színfolt után, a valóságban nem mindig azt látod amit vártál. Hiszen tudod, hogy a színek hatnak egymásra, a fények befolyásolják megjelenésüket és ráadásul még a szemünk is becsaphat minket.  




Forrás: Johannes Itten: A színek művészete