EGY HANGLEMEZBOLT ÉS KÁVÉZÓ TERVEZÉSÉNEK TÖRTÉNETE / 4

 

HANGLEMEZBOLT ÉS KÁVÉZÓ / 4.





A kiviteli tervek elkészültek. 

Megy velük az e-mail a megrendelőnek. 


A tervek sorát, a véglegesített alaprajzzal kezdem. Ezen beszámozom a bútorokat, hogy könnyen lehessen azonosítani őket. Az egyes részletterveken az aktuális bútor elölnézeti, oldalnézeti és felülnézeti képe van, beméretezve. Ezen kívül van még egy vonalas látványterv, hogy a tárgy belsejébe is beleláthassunk és egy színes látványterv a könnyebb értelmezhetőség érdekében. 
(Sajnos itt mindezt, csak JPG fájlban tudom bemutatni, azért ilyen homályosak.) 

A levél kísérő szövegében annyi kikötést írok, hogy a bútorok anyaga bükkfurnérozással készüljön, bútorlap alapra. A pác színét, a fogantyúkat majd kiválasztjuk, ha időszerű lesz. 

Mi is az a furnérozás?
A furnér egy milliméter vastagságúra szeletelt fa lap, amit rádolgoznak egy hordozóanyagra. Ez lehet bútorlap, MDF lap, vagy valamilyen rendszerint olcsóbb fa. 
Előnye hogy a furnérlapok, erezet szerint válogathatók. Tehát csak az egymás mellé illő, kifogástalan minőségűt használják fel. 
Így a látható felület tökéletes fa lesz, színezése egyöntetű, nem vetemedik, viszonylag könnyű.

furnérozott és teljesen fa ajtó

Annak, aki tisztán fából szeretné a bútorját, jó tudni, hogy azt így készítik: 
A fát feldarabolják kb 6-8cm szélességű lécekre, s ezeket ragasztják egymás mellé. (Ez azért kell, mert ha egy táblában hagynák, idővel a fa eldeformálódna.) A kezeletlen, nyers fán nem látszik mennyire fogják beszívni az egyes lécdarabok a pácot. Az pedig nem szokott tetszeni a megrendelőnek, hogy amikor megkapja a felületkezelést a bútor, esetleg csíkossá válik a szekrényajtó, vagy nem ugyanolyan színű a fiókelőlap. 
De ez az előnye is, ennek a technikának, mert innen lehet felismerni a tiszta fa bútort. Az ilyen bútor súlyosabb, mozgatása körülményesebb. 

Klasszikus bútoroknál az asztalosok általában a kettő kombinációját használják. A szélek, a bemarások fából készülnek, míg a síkfelületek furnérozottak.



Nagy az örömöm, a megrendelő a terveket jóváhagyta! :)


Következhetnek az asztalosok. Árajánlatokat kérek.
Személyesen, egyeztetek mind a hárommal. Közülük egy a megrendelő ismerőse, kettő pedig azok közül való, akikkel én szoktam dolgozni. 

Általában, tőlem kérnek asztalos ismerősöket. 
Tudok olyat ajánlani, akinek a műhelyében már a bevállalt időpont előtti napon készen, összeszerelve, ott áll a bútor, kifogástalan minőségben. Rá az a jellemző, hogy a megszokott, kipróbált úton jár, az újításoktól tartózkodik. De van olyan is, akitől nem lehet olyat kérni, amit meg ne oldana. Rengeteg a munkája és az időpontokat e miatt, nem tudja mindig tartani. Van olyan, aki kicsit olcsóbb náluk, mert most építi a vállalkozását. Szóval sok félét tudok ajánlani, de egyik sem az olcsó kategóriába tartozik. Ugyanis, az az elvárás velem szemben, ha valakit ajánlok, akkor a minőséget is garantáljam. Azt pedig sajnos meg kell fizetni. 
Természetesen a megbízó által hozott mesterekkel is szívesen dolgozom.


1-2 hét és megérkeznek az árajánlatok. 


Végül a megbízóm az általa ismert, - neki már sokat dolgozó -, a legolcsóbb asztalost választja. 
Kíváncsi leszek a munkájára. Remélem, megugorja a lécet és megfelel az kívánalmaknak. Mindenesetre, a lelkesedése máris nagyon szimpatikus.


Mivel a tervezés nagy részével elkészültem, a résszámlát benyújtom. 
A pénz kifizetve. 

Minden rendben. Kezdődhet a kivitelezés!




Folytatása következik. 
(Arról, hogy nem szoktak a dolgok ilyen simán menni! Miért lenne éppen ez a munka kivétel?)